Érintésvédelemmel kapcsolatos meghatározások:
A villamos energia felhasználása során számolni kell az emberi szervezetet károsító hatásával is.
A villamosság biztonságtechnikájának célja a villamos energia felhasználásából származó balesetek megelőzése.
A biztonságos munkavégzést a villamos berendezések és a munkát végzők kapcsolata határozza meg.
A villamosság biztonságtechnikájának területeit a következők:
1. villamos berendezések létesítése, kezelése
2. érintésvédelem
3. villamos berendezések üzemeltetése, szerelése
4. villámvédelem
A legfontosabb fogalmak
1. Villamos berendezés a különböző gyártmányok (villamos gépek, vezetékek stb.) egymással és a tápláló áramforrással áramkörileg összeszerelt együttese. Tehát egy gép, készülék, vezeték önmagában még nem villamos berendezés.
2. Erősáramú az a villamos berendezés, amely a villamos áram munkavégző képességének felhasználására alkalmas, és a villamos energiát e berendezés céljára előállítja, szállítja, ill. elosztja (pl. erőművek, transzformátorok). Az erősáramú berendezések célja magának az energiának a szállítása, ill. más energiafajtává való átalakítása (pl. díszvilágítás).
3. A gyengeáramú villamos berendezés a villamos áramot nem munkavégzésre , hanem jelátvitelre használja (pl. hírközlő berendezések, számítógép). Az információátvitelnél alapfeltételként jelentkezik a torzításmentesség.
4. A komplex villamos berendezés az erős- és a gyengeáramú feltételeket is megvalósítja, ezért a létesítéskor kell eldönteni, hogy melyik kategóriába soroljuk.
5. Az irányítástechnikai berendezések a villamos berendezések automatikus működtetésére valók.
6. Nagyfeszültségű berendezés, ha vezetői között a névleges feszültség (váltóáram esetén a feszültség effektív értéke) 1000 V-nál nagyobb, vagy közvetlenül földelt berendezés esetén a névleges feszültség a földhöz képest 600 V-nál nagyobb.
7. Kisfeszültségű a berendezés, ha vannak olyan vezetői, amelyek között a névleges feszültség 50 V-nál nagyobb és 1000 V-nál kisebb.
8. Törpefeszültségű a berendezés, ha nincsenek olyan vezetői, amelyek névleges feszültsége egymás közt, vagy a földhöz képest 50 V-nál nagyobb.
9. Villamos áram a vezető anyagban feszültségkülönbség hatására kialakuló elektron- és ionvándorlás.
10. Túláram az az áram, amely vezetékek esetén a vezetékek terhelhetőségére előírt áramerősségnél, gépek és készülékek esetén a névleges áramerősségnél nagyobb.
11. Vezető az az anyag, amelyben az áram folyik. Elsőrendű vezetők általában a fémek (réz, alumínium), másodrendű vezetők az elektrolitok.
12. Az áramerősség (I, A) a vezető anyagban időegység alatt áramló elektromos töltésmennyiség.
13. Az áramkör a villamos szerkezetek és vezetékek közös táppontról, közös (azonos) túláramvédelmen keresztül táplált együttese. Az áramkör magába foglalja a vezetékeket és a hozzájuk tartozó egyéb villamos szerkezeteket (kapcsolókat, csatlakozókat, védelmeiket, vezérlőket, jelzőket stb.), de a rájuk csatlakoztatott fogyasztókészülékeket nem.
14. Az érzetküszöb az a legkisebb áramerősség, amelyet az emberi szervezet áramhatásként érzékel.
15. Az elengedési áramerősség az a legnagyobb áramerősség, amelynek okozóját az ember még akaratlagosan el tudja engedni, ha az a kezére hat.
16. A leválasztás biztonsági okokból a teljes berendezésnek vagy meghatározott részének a feszültségmentesítése azáltal, hogy a kapcsolatát megszüntetjük a villamos energiaforrással.
A villamos berendezések biztonságos létesítése:
A villamos berendezések létesítői és üzemeltetői számára alapvető feladatot jelent, hogy a villamos berendezés megfeleljen mindazon igénybevételeknek, amelyek az üzemeltetés helyén fennállnak. Az erre vonatkozó követelményeket az MSZ 1600 szabványsorozat „Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára” c. része tartalmazza. A sorozat a létesítési előírásokat foglalja magában, amelyek megszabják, hogy a környezeti feltételeknek megfelelő villamos berendezés hogyan építhető ki.
Erősáramú villamos berendezések létesítéséhez csak olyan anyagot, készüléket, gépet stb. szabad felhasználni, amely az alkalmazás és az igénybevétel során a biztonsági követelményeket kielégíti. A biztonsági követelményeknek való megfelelést, a hatósági vizsgálatot végző (hazánkban a Magyar Elektronikai Ellenőrző Intézet) engedélye biztosítja.
Az egyes helyiségekben a villamos berendezések létesítési módját a helyiség jellege határozza meg, amelyeket a következőképpen csoportosíthatunk.
1. Száraz helyiségben a levegő relatív nedvességtartalma 75 %-nál nem nagyobb, pára- és nedvesség-lecsapódás nincs. Ilyen helyiségek pl. a lakószobák, irodák, gépműhelyek
2. Poros helyiségben a levegőben lebegő por vagy egyéb szennyeződés a villamos berendezések műszaki állapotát (pl. a hűtést, szigetelést, működést) rontja. Ilyen helyiségek pl. a présporokat gyártó vegyi üzemek, cementgyárak, malmok stb.
3. Nedves helyiségen a levegő relatív nedvességtartalma tartósan meghaladja a 75 %-ot, ill. tartósan jelentkezik a pára-, gőz- vagy nedvesség-lecsapódás. Ilyen helyiségek pl. a fürdők, zuhanyzók, a rosszul szellőzött poncék, tejüzemek stb.
4. Marópárás helyiségben állandóan vagy huzamosabb időn keresztül agresszív gőzök, gázok, folyadékok vannak, így veszélyeztetik a villamos berendezés szigetelő vagy áramvezető részeit. Ilyen helyiségek pl. ahol savas akkumulátorok vannak, a vegyi üzemek egyes részei, galvanizáló műhelyek stb.
5. Meleg helyiségben a hőmérséklet az évszaktól függetlenül meghaladja a 35 0C-t. Ilyen helyiségek pl. a kazánházak, pékségek, kovácsműhelyek stb.
6. A szabadtéren elhelyezett villamos berendezések klimatikus hatásnak vannak kitéve. Ilyen pl. az egyik oldalon nyitott tároló vagy az üvegház.
A helyiségek jellege határozza meg az alkalmazható villamos berendezéseket, vezetékeket, kapcsolókat, a szükséges világítást és lámpatesteket. Gyakran előfordul, hogy nedves helyiségben kell elhelyezni különféle villamos berendezéseket. Ez érintésvédelmi problémákat vet fel, amelyek megoldásáról gondoskodni kell.
A villamos gépeket és a fogyasztó-berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy adattáblájuk, valamint ellenőrző berendezéseik működés közben is biztonságosan megfigyelhetőek legyenek.
A balesetek megelőzése érdekében figyelmeztető hangjelzést kell adni, ha a villamos gép által hajtott berendezés az indítás helyéről nem tekinthető át.
Gondoskodni kell a vészleállítás lehetőségéről a gépek esetleges üzemzavara esetén. A létesítményekben ki kell alakítani a teljes körű (központi), a szakaszos és a lokális (helyi) feszültségmentesítés lehetőségeit.
A villamos gyártmányokban alkalmazott szigetelések a következők:
1. Alapszigetelés (üzemi szigetelés): az üzemszerűen vezető részeken az áramütés elleni alapvédelem
2. része.
3. Kiegészítő szigetelés (védőszigetelés): az alapszigetelés kiegészítése. Különálló szigetelés annak
4. érdekében, hogy megakadályozza az áramütést az alapszigetelés meghibásodása esetén.
5. Kettős szigetelés: együttesen tartalmazza az alap- és a kiegészítő szigetelést.
6. Megerősített szigetelés: az üzemszerűen vezető részeken alkalmazott, egyetlen szigetelőrendszer.
7. Több olyan réteget is magában foglalhat, amelyet nem lehet egyenként alap- vagy kiegészítő
8. szigetelésként vizsgálni.
A villamos berendezéseket és készülékeket a külső behatásokkal szemben védeni kell. A gyártmányokon e védelmet a védettségi fokozatokkal adhatjuk meg.
A szerelési anyagok és a háztartási készülékek védettségi előírásait az a következő táblázat tartalmazza.
Jelölés
|
Elnevezés
|
IP fokozat
|
Nincs
|
Normál
|
IP 20
|
Csepegő víz ellen védett
|
IP 21
| |
Esővíz ellen védett
|
IP 23
| |
Freccsenő víz ellen védett
|
IP 34
| |
Vízsugár ellen védett
|
IP 45
| |
Vízmentesen tömített
|
IP 47
| |
Por ellen tömített
|
IP 5X
|
A kapcsolókat úgy kell elhelyezni, hogy mindig hozzáférhetőek legyenek. A kisfeszültségű kapcsolók kizárólag közvetlenül kézzel működtethetők. Fogantyús és billenő kapcsolók bekapcsolt helyzetét a fogantyú felfelé állása mutatja. A kapcsolókészülékek ki önműködően vagy villamos közvetítő szerven keresztül működtethetők. A különböző kapcsolók esetén a be és ki nyomógombok felirattal jelölhetők (ON vagy OFF). A kapcsolóknál elhelyezett jelzőlámpák színjelölése a szabványnak megfelelő legyen. Pl. a gép üzemkész állapotát zöld, az azonnali beavatkozás szükségességét vörös szín jelöli.
A villamos berendezésekben az áram vezetésére vezetéke-
ket(szigetelt vezeték, szabadvezeték, kábel) kell használni. A vezetékeket méretezni kell a zárlati áram termikus és dinamikus hatására. A villamos vezetékeket falban (vakolat alatt) és a falon kívül lehet elhelyezni, a falon kívül csak kábelcsatornában vagy szilárdan rögzített védőcsőben szabad elhelyezni. A vezetékvédők csak vízszintesen és függőlegesen helyezhetők el. A csatornákat, védőcsöveket úgy kell rögzíteni, hogy azok közvetlenül a falfelületen vagy attól bilincstávolságra legyenek. A felhasználható vezetékfajtákat és a velük szemben támasztott követelményeket a már említett MSZ 1600 szabvány tartalmazza.
A villamos gépeket, berendezéseket, készülékeket falra, állványra stb. úgy kell rögzíteni, hogy ne mozdulhassanak el.
A tárgyi feltételeken kívül a munkavállalók szerepét is elemezni kell a villamos környezetben. Mindenkinek kötelessége a szakképzettségének és a munkavédelmi előírásoknak megfelelően végeznie a munkáját.
A munkavégzőket (a villamos szempontokat figyelembe véve) a következő csoportokba sorolhatjuk:
I. csoport: A mindenki által használható háztartási és hasonló villamos berendezések, készülékek, amelyekhez villamos szakképesítés és kioktatás nem szükséges.
II. csoport: Az üzemi villamos berendezések és készülékek kezelésével és használatával megbízott személyek. Villamos szakképesítésük általában nincs, de a feladat ellátására betanított és a készülék kezelésével kapcsolatos veszélyekre kioktatott személyek (pl. esztergályos).
III. csoport: Kijelölt villamos berendezésrészben meghatározott villamos tevékenységet ellátó személyek. Villamos szakképesítésük általában nincs, de a munkavégzés ellátására betanított és a villamos munkával kapcsolatos veszélyekre kioktatott személyek (pl. házfelügyelők).
IV. csoport: Villamos munkákat végző személyek. Villamos szakképzettséggel rendelkeznek és az adott munkavégzésre vonatkozó oktatásban részesültek (pl. villanyszerelők).
V. csoport: Villamos munkát vezető, irányító személyek. Legalább a IV. csoportra előírt végzettséggel rendelkeznek (pl. önálló villanyszerelő, villamos osztályvezető).
Az épületvillamossági berendezések és készülékek kezelési útmutatásában rögzített használata nincs személyi követelményhez kötve. A villamos berendezéseken végzett munkákhoz megfelelő munka- és védőeszközöket (pl. szigetelt szerszámot) kell használni.
Az érintésvédelmi osztályok, módok:
Az érintésvédelem a testzárlatok következtében felléphető érintési és/vagy lépésfeszültségek által okozott élettani veszélyek megelőzésére, ill. csökkentésére való műszaki intézkedések összessége.
Az üzemszerűen feszültség alatt álló részek megérintéséből származó balesetek megakadályozását célzó intézkedések összessége az érintés elleni védelem. A berendezések szükséges védelmét az MSZ 1600 szabvány, a gyártmányokét a termékszabványok előírásai határozzák meg.
Az érintésvédelem célja, hogy intézkedésekkel megelőzze a villamos berendezések aktív részével való érintkezést (közvetlen érintésvédelem), valamint elhárítsa a villamos berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás folytán feszültség (testzárlat) alá kerülő részének érintéséből származó veszélyeket (közvetett érintésvédelem).
Egyenpotenciálra hozás (EPH) a testek és más vezető anyagú szerkezetek vezetőinek összekötése, azok azonos vagy közel azonos potenciálra hozása. Lehetséges megoldási módjai a következők:
- Egyenpotenciálra hozó hálózattal, egy épület vagy más nagyobb, körülhatárolt terület általános egyenpotenciálra hozására.
- Helyi egyenpotenciálú összekötéssel azokban az esetekben, amikor a kikapcsolási idő megfelelő csökkentése nehézségekbe ütközik.
- Földeletlen egyenpotenciálra hozással, amely önálló érintésvédelmi mód.
Ha a veszélyesség fokát vagy a berendezés jellege, vagy a környezet jellege egymagában határozza meg, akkor fokozott érintésvédelemről beszélünk. Nem kötelező érintésvédelmet alkalmazni a következő esetekben.
- A villamos szerkezetek azon fémrészeinél, amelyeknek érinthető felülete kicsi (50X50 mm-nél nem nagyobb). Ilyenek pl. a csavarok, szegecsek, kábelbilincsek.
- A vezetékek védőcsöveinél és –csatornáinál, ha azok falba, vakolatba vannak süllyesztve, ill. nem tartalmaznak érinthető fémrészt. Ilyen pl. a kábel, MM-fal.
- A vezetékek önmagukban nem nagy kiterjedésű fém tartószerkezeteinél, ha azokon legalább kétrétegű szigetelés van.
- Az erősáramú szabadvezetékek oszlopainál.
- A földhöz képest legfeljebb 250 V-os névleges feszültségű villamos berendezés olyan szerelési anyagainál, amelynek nincs fémrésze.
-
Érintésvédelem szempontjából a talajt és a talajjal érintkező minden, nem szigetelő anyagú tárgyat földnek nevezzük.
Érintésvédelem szempontjából a villamos berendezés, gép, készülék fémből vagy más, villamos vezető anyagból készült részét, amely nem áll feszültség alatt, de meghibásodás folytán feszültség alá kerülhet, testnek nevezzük.
Érintésvédelmi osztályok
A villamos gyártmányokat érintésvédelmi osztályokba soroljuk, amelyek meghatározzák, hogy a gyártmány milyen érintésvédelmi móddal, ill. milyen érintésvédelmi módhoz való csatlakozásra készült. Az érintésvédelmi osztály nem rangsorolja a gyártmányok biztonsági szintjét és minőségi mutatót sem jelent. A gyártmányok érintésvédelmi osztályai a következők.
- 0. Érintésvédelmi osztályú gyártmány. Az áramütés elleni védelem az üzemi szigetelésen alapul. A gyártmány testén védővezető csatlakoztatására nincs lehetőség, az üzemi szigetelés meghibásodása esetén a védelem a környezetre hárul (pl. a környezet elszigetelése).
- I. Érintésvédelmi osztályú gyártmány. Az üzemi szigetelésen kívül járulékos óvintézkedéseket is alkalmaznak. A gyártmány testéhez csatlakoztatható a villamos hálózat vezetője úgy, hogy a megérinthető villamos vezető részek még az üzemi szigetelés meghibásodása esetén sem kerülhetnek veszélyes feszültség alá (pl. nullázás, védőföldelés).
- II. Érintésvédelmi osztályú gyártmány. Az üzemi szigetelésen kívül járulékos óvintézkedésként a gyártmányt kettős szigeteléssel vagy megerősített szigeteléssel látják el. A védelem független a villamos hálózattól. A felhasználó az adattáblán látható kettős négyzet jelről ismeri fel.
- III. Érintésvédelmi osztályú gyártmány. Az áramütés elleni védelem megoldása az érintésvédelmi törpefeszültségű tápláláson alapul.
Érintésvédelmi módok
Az érintésvédelmet védővezetővel vagy védővezető nélkül valósíthatják meg. A védővezetős érintésvédelmi módok működéséhez az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testét védővezetővel kell összekötni. Ilyen megoldás a nullázás és a védőföldelés.
A nullázás (TN-rendszer, ahol a T a latin terro = föld szóból ered) olyan érintésvédelmi mód, amelynél a tápláló rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezetője van, és ezt kötik az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testére védővezetőként. A nemzetközi szabvány (IEC) három fajtáját különbözteti meg.
- A TN-C rendszerben az üzemi nullavezető közös a védővezetővel
- A TN-S rendszerben, az üzemi nullavezetőt a hálózat teljes hosszában szétválasztják a védővezetőtől
- A TN-C-S rendszerben, a védővezető a hálózat egy részén közös, más részén el van választva az
üzemi nullavezetőtől
A védőföldelésnek két módja van.
- Védőföldelés közvetlenül földelt rendszerben (TT-rendszer). A táplálórendszernek közvetlenül földelt pontja van, és az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek teste a táplálórendszerrel össze nem kötött földeléshez van kötve
- Védőföldelés földeletlen és közvetve földelt rendszerben (IT-rendszer). A táplálórendszernek nincs közvetlenül földelt pontja, és az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek teste védőföldeléshez van kötve.
Az érintési feszültség tartósan megengedett UL határértéke 100 Hz-nél nem nagyobb frekvenciájú, szinuszosan váltakozó áram esetén 50 V, állandó értékű egyenáram esetén 120 V. Egyes különlegesen veszélyes helyekre vagy berendezésekre (pl. gyermekjátékok) az előírások ezeknél az értékeknél kisebb értékeket is meghatározhatnak (általában 25 V vagy 12 V váltakozó, ill. 60 V vagy 30 V egyenfeszültség a szokásos határ).
A hordozható vagy üzem közben áthelyezhető fogyasztókészülékek érintésvédelmi kikapcsolásának késleltetés nélkül (általában 0,2 másodperc alatt) kell működnie. Minden egyéb kikapcsoló működését legfeljebb 5 másodperc időtartamra szabad késleltetni.
Ha az érintésvédelmi kikapcsolást olvadóbiztosító vagy megszakító végzi, akkor a kioldást előidéző áramot kell meghatározni:
Ia = In ּ a
Ahol Ia az előírt gyorsaságú kikapcsolást előidéző áram, A; In az olvadóbiztosító, ill. a kismegszakító névleges árama, A; a a kioldási tényező (értékét a szabvány határozza meg).
A földben fekvő vagy a falon kívül, levegőben szerelt földelővezető keresztmetszete:
- korrózió ellen védett réz- vagy acélvezető esetén legalább 16 mm2
- korrózió ellen nem védett rézvezető esetén 25 mm2, acélvezető esetén 50 m2 legyen!
Védővezető céljára csak villamos vezetéket vagy megbízható villamos vezetőképességű fémszerkezetet szabad alkalmazni. A védővezető keresztmetszete olyan legyen, hogy a kikapcsolási időtartamig viselje el a rajta áthaladó legnagyobb zárlati áramot. A védővezetőket a mechanikai és vegyi hatásoktól védeni kell.
Az áram-védőkapcsolás a védővezetős érintésvédelmi módok olyan kikapcsoló szerve, amely az áramkör valamennyi üzemi vezetőjén folyó pillanatnyi váltakozó áram előjeles összegének a nagyságára működik. A védett fogyasztót rövid (0,2 s) időn belül le kell kapcsolnia a tápláló hálózatról. Az áram-védőkapcsolás alapvető követelménye, hogy a védendő test földelve legyen. Az áram-védőkapcsolás alkalmazásának néhány feltétele a következő.
- Az üzemi áramot vezető nullavezetőt mindig át kell vezetni a kapcsolón.
- A védővezetőt soha nem szabad a kapcsolón átvezetni.
- Háromfázisú áramkörben csak háromfázisú kapcsoló alkalmazható.
- Lehetőleg a legérzékenyebb, 30 mA-es kapcsolót használjuk.
- A kapcsoló villám esetén kikapcsol.
Az áram-védőkapcsolás jól alkalmazható földeletlen vagy közvetve földelt rendszerekben kettős földzárlat elleni védelemként. Közvetlenül földelt rendszerben való alkalmazása esetén, ha a kialakuló zárlati áram valamilyen ok (pl. a hibahely ellenállása) miatt alatta marad a kioldóáram értékének, akkor helyesen méretezett védőföldelés esetén az érintési feszültség is alatta marad a megengedhető éréknek, tehát érintési veszély gyakorlatilag nincs.
A védővezető nélküli érintésvédelmi módok az emberi szervezeten keresztülfolyó áramot a veszélytelen érték alá korlátozzák. Az ilyen érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testét nem kell védővezetővel összekötni.
Érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazásakor a villamos szerkezeteket törpefeszültségű rendszerrel tápláljuk. Törpefeszültségű az a berendezés, amelynek névleges feszültsége 50 V-nál nem nagyobb (pl. biztonsági transzformátor). Egyenfeszültség esetén a feszültségérték 120 V. Ha a berendezésnek nincs biztonságos üzemi szigetelése (pl. gyermekjátékok), akkor e feszültségeknek csak a fele megengedett. A berendezések táplálását biztonsági transzformátorral oldhatjuk meg.
Villamos szerkezetek elszigetelésekor a szerkezeteknek azokat a villamosan vezető részeit szigetelik el az ember által érinthető részeitől (pl. faanyagú lábrács használatával) amelyek a testzárlat következtében feszültség alá kerülhetnek.
A környezet elszigetelésekor azokat a személyeket szigetelik el a környezetben levő földpotenciálú, nem szigetelő részektől, akik a villamos szerkezet testét érintheti.
Földeletlen egyenpotenciálra hozás esetén az egyidejűleg érinthető villamos szerkezetek teste villamosan vezető összekötés révén egyenpotenciálra kerül. Az érintkező személyek nem kerülhetnek földpotenciálra.
Védőelválasztás alkalmazásakor a védendő villamos szerkezetet nem közvetlenül a hálózathoz, hanem biztonsági transzformátorhoz csatlakoztatjuk.
(Megjegyezzük, hogy 1988. július 1-től nem szabványos érintésvédelmi módok a feszültség-védőkapcsolás, a burkolás és az elkerítés. Az ezt megelőzően üzembe helyezetett berendezések korlátlan ideig működtethetők.)
Az érintésvédelem ellenőrzése
A villamos berendezések érintésvédelmének ellenőrzését szerelői ellenőrzéssel és szabványossági felülvizsgálattal kell végrehajtani.
A szerelői ellenőrzés végrehajtása során a védővezetős érintési módokon a következő vizsgálatokat kell elvégezni.
Megtekintéssel, ill. működési próbával kell ellenőrizni:
- a védővezetőnek és kötéseinek, valamint a csatlakozások sértetlen állapotát,
- a biztosítóbetétek, kikapcsolók sértetlen állapotát,
- az állandó szigetelő-ellenőrző berendezések működését korlátozott áramú mesterséges földzárlattal
Villamos működésű próba alkalmazásával ellenálláson át testzárlatot vagy földzárlatot kell előidézni. Az érintésvédelmi kikapcsolás idejét kell figyelni. Mechanikus működésű próba alkalmazásával az érintésvédelmi kikapcsolást indító relé mechanikusmozgatásával a kikapcsolást indító állásba hozni, s figyelni a kikapcsolás idejét.
A védővezetők rögzítetlen szakaszain ellenőrizni kell a védővezető folytonosságát.
Ellenőrizni kell, nem történt-e fázisvezető-védővezető, ill. nullázás esetén fázisvezető-nullázóvezető csere.
Egyenpotenciálra hozás során:
- ellenőrizni kell a központi csomópont állapotát,
- elemlámpás folytonosság-ellenőrzéssel ellenőrizni kell, hogy fennáll-e a fémes kötés,
- a földeletlen egyenpotenciálra hozás alkalmazása esetén villamos ellenőrző próbákkal ellenőrizni kell az egyenpotenciálra hozó vezető földeletlenségét és folytonosságát.
Az érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazásakor ellenőrizni kell az áramforrás biztonsági kivitelét és állapotát.
A villamos szerkezet elszigetelése esetén megtekintéssel kell ellenőrizni a szigetelések ép állapotát. A környezet elszigetelésekor ellenőrizni kell, hogy a testtől nincs-e más test az egyidejű érinthetőség határán belül, s a szigetelések ép állapotát.
A védőelválasztás ellenőrzésekor megtekintéssel kell ellenőrizni az áramforrás biztonsági kivitelét.
Az érintésvédelmi szerelői ellenőrzés befejezésekor írásban kell rögzíteni az ellenőrzés eredményét.
A szabványossági felülvizsgálatkor meg kell vizsgálni, hogy
- az érintésvédelemre kötelezett villamos szerkezetek el vannak-e látva érintésvédelemmel,
- az alkalmazott érintésvédelmi módok megfelelnek-e az előírásoknak,
- ki van-e építve az egyenpotenciálra hozó hálózat az előírt helyeken.
A védővezetős érintési módok során megtekintéssel kell ellenőrizni
- a vezető keresztmetszetét és színjelölését mindenhelyen,
- az érintésvédelmi kikapcsolást végző elemek állapotát,
- az állandó szigetelés-ellenőrző berendezés beállítási értékeit,
- a nullázásra használt nullavezetőben nincs-e olvadóbiztosító,
- hurokellenállás-méréssel megvizsgálni, hogy testzárlatkor is fellép-e a szükséges áramerősség.
A földeletlen egyenpotenciálra hozás során ellenőrizni kell, hogy a földeletlen egyenpotenciálra hozó vezeték és a föld közötti szigetelés legalább 0,5 MΩ.
Az érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazásakor ellenőrizni kell, hogy az egyes vezetők és a föld között nincs a törpefeszültség határértékénél nagyobb feszültség.
A villamos szerkezet elszigetelése esetén szigetelésméréssel kell ellenőrizni az érintkező fémrészek és az üzemszerűen feszültség alatt álló részek közötti szigetelés jóságát. A környezet elszigetelésekor ellenőrizni kell, hogy a szigetelések megfelelőek-e.
A védőelválasztás ellenőrzésekor arról kell meggyőződni, hogy 1 s vagy hosszabb időre nem lép-e fel a vizsgált vezető és föld között a törpefeszültség határértékénél nagyobb feszültség.
Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat befejezésekor Érintésvédelmi minősítő iratot kell kiállítani. A minősítő irat tartalmi követelményeit szabvány határozza meg, amelyhez mellékelni kell a mérési eredmények számszerű értékeit tartalmazó rövidített jegyzőkönyvet.
