Általános tűzvédelmi ismeretek

Tűz- és égésvédelmi alapfogalmak:

• tűz (tűzeset), az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az egyének életére, épségére vagy az anyagi javakra, ill. azokban károsodást okoz
• tűzvédelem, a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat valamint ezek feltételeinek  biztosítása
• tűzmegelőzés, a tüzek keletkezésének megelőzése, továbbterjedésének megakadályozása, a létesítés és a használat során a tűzvédelmi jogszabályok, szabványok érvényesítése
• tűzoltás, célja a tűz közvetlen veszélyének eláhítása, személyek, anyagi javak mentése, a tűz terjedésének   megakadályozása
• tűzvizsgálat, a tűzoltóságnak azon szakmai tevékenysége, amely a tűz keletkezése idejének, helyének és okának  felderítésére irányul
• műszaki mentés, természeti csapás, baleset, káreset nyomán az emberi élet, az anyagi javak védelme. A vészhelyzetet   előidézheti technológiai, műszaki meghibásodás vagy veszélyes anyag kezelése is.
• tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány. Gép, berendezés, technológia stb. megfelelőségét igazolja a jogszabályokban,  szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelmények szerint

Tűz keletkezésének jellemzői

• égés
  
  Az égés létrejöttéhez három tényező, az éghető anyag, az oxigén és az égéshez szükséges hőmérséklet együttes jelenléte szükséges. Ha e három tényező közül bármelyik hiányzik, akkor égés nem következik, be, ha pedig e három tényező közül bármelyiket elvonjuk, az égés megszűnik.
  Az égés lángjelenséggel és lángjelenség nélkül mehet végbe. Lánggal ég pl. az összes tűzveszélyes folyadék, számos szilárd anyag (fa, kén), mivel hő hatására gázok fejlődnek belőlük. Látszólag láng nélkül ég a koksz, a faszén stb., mert ezek hő hatására csak kevés gáznemű anyagot fejlesztenek.
  A gyakorlatban az égés különböző formái fordulnak elő. Ha az éghető anyag teljes elégéséhez elegendő oxigén van jelent a környezetben, akkor tökéletes égésről beszélünk, amelyet a következő reakcióegyenlet mutat be a szén esetében: C + O₂ = CO₂. Ha az éghető anyag teljes elégéséhez nincs elegendő oxigén, akkor tökéletlen égésről beszélünk. Ilyenkor az égéstermék még tartalmaz éghető anyagot. 2C + O₂ = 2CO.
• gyulladási hőmérséklet
  
  Azt a hőmérsékletet, amelyen az éghető anyag gőzei, gázai nemcsak ellobbannak, hanem meggyulladásuk után tovább égnek, gyulladási hőmérsékletnek (gyulladáspontnak) nevezzük. Amíg az anyagok lobbanáspontja állandó, addig a gyulladáspont több tényezőtől függően változhat ugyanannál az anyagnál. A gyulladáspontot befolyásolja az anyag nedvessége, alakja, formája stb. Pl. a fa gyulladáspontja attól függ, hogy mennyire száraz.
         Néhány anyag gyulladáspontja a következő:
                   - Alkohol: 558 ⁰C
                   - Benzin: 370 … 500 ⁰C
                   - Fenyőfa: 280 ⁰C
                   - Szén: 250 … 550 ⁰C
                   - Papír: 363 ⁰C  
  Az anyagok gyulladáspontjának nagy jelentősége van a tűz terjedése szempontjából. Azonos körülmények között a terjedés az alacsonyabb gyulladáspont felé halad.
  A gyulladáspontot nem szabad összetéveszteni az öngyulladással. Az öngyulladás (hőtermelő) kémiai folyamat, amely spontán indul. Kedvezőtlen esetben az anyag hőmérséklete a gyulladási hőmérsékletig emelkedik, tehát nyílt láng vagy szikra nincs a folyamatban. Öngyulladó a helytelenül tárolt barnaszén, a széna, a szennyezett fűrészpor. Öngyulladásra hajlamos az olajos alumíniumpor, a forgács stb. Az öngyulladás nagy veszélyt jelent, mert rendszerint csak akkor észlelhető, amikor az anyag hőmérséklete már elérte a gyulladáspontot, vagyis majdnem ég.
• robbanás
  
  A tűzesetek gyakori velejárója a robbanás, amit kémiai és fizikai okok idézhetnek elő.
  Kémiai robbanás bekövetkezhet gázok, gőzök, porok jelenlététől, és végbemehet folyékony, valamint szilárd anyagok elégése során is. A gázok, a gőzök és a porok akkor robbannak, ha megfelelő arányban keverednek a levegővel. Kémiai robbanás bekövetkezhet akkor is, ha egymással robbanóelegyet alkotó szilárd anyagok, folyadékok és gázok keverednek össze (pl. acetilén klórgázzal). Ebben az esetben vegyi folyamat indul meg, aminek robbanás a vége.
  Fizikai robbanás bekövetkezhet kazánoknál, tartályoknál, gázpalackoknál vagy nyomás alatt levő készülékeknél, berendezéseknél. Legtöbb esetben hőhatására jön létre, amely a palackban nyomásváltozást okoz, ill. az anyag szilárdságcsökkenését eredményezi. Fizikai robbanás következhet be akkor is, ha a belső térben a megengedettnél nagyobb a nyomás a helytelen kezelés, töltés miatt. Fizikai robbanáskor nem változik meg az anyag kémiai összetétele.
• az anyagok éghetősége.
  
  Az anyagok lehetnek éghetők és nem éghetők. Az éghetőséget az anyag kémiai összetétele, fizikai állapota határozza meg.
         Az éghető anyagok további csoportokba sorolhatók.
  - Nehezen éghetők azok az anyagok, amelyek tűz vagy hő hatására lángra lobbannak, parázslanak vagy szenesednek, de a tűz vagy hőforrás eltávolítása után az égés, a parázslás vagy szenesedés megszűnik.
  - Közepesen éghetők azok az anyagok, amelyek felhasználási formájukban tűz vagy hő hatására lángra lobbannak, parázslanak vagy szenesednek, és a tűzforrás eltávolítása után csökkent mértékben tovább lángolnak, parázslanak vagy szenesednek.
  - Könnyen éghetők azok az anyagok, amelyek felhasználási formájukban tűz vagy hő hatására meggyulladnak és a tűzforrás eltávolítása után is tovább égnek.

Nem éghetők azok az anyagok amelyek tűz vagy hő hatására nem lobbannak lángra, nem parázslanak és nem szenesednek.

A tűz jelzése:

• a tűzjelzés módjai,
  
  A tűz jelzésére mindig a legalkalmasabb eszközt kell választani. Törekedni kell a legkisebb időveszteségre. Tűz esetén vagy a tűzoltóságot, vagy a létesítményen belül a dolgozókat kell riasztani.
  A tűz jelezhető személyes közléssel (élőszóval), hangjelzéssel, tűzjelző készülék közvetlen használatával.
  A legegyszerűbb az élőszóval történő tűzjelzés. A létesítményen belüli tűzjelzést kiáltással, a létesítményen kívülit (pl. tarló égése) futárral, kerékpárral és egyéb eszközzel lehet jelezni. Nagyvállalaton belüli riasztás esetén főleg hangjelző berendezést (harangot, szirénát, csengőt stb.) használnak. A leghatékonyabb tűzjelző eszköz a közvetlen tűzjelző készülék, ami automatikus és egyszerre jelzi a tüzet a munkáltatónál és a tűzoltóságnál.
• az észlelt tűz bejelentése
  
  A tűz észlelése feszültséget válthat ki az egyénekben, és ezért bejelentése nem mindig kielégítő. Fontos, hogy részletes és megbízható információkat adjunk a tűzoltóságnak. Nyugodtan válaszoljunk a kérdésekre, amelyeket azért tesznek fel, hogy megállapítsák, milyen erőkkel, eszközökkel, felszereléssel kell kivonulniuk a tűz oltására. Az értesítéskor a következő kérdésekre kell válaszolni:
           - a tűz pontos helye (teljes cím)
           - mi ég, milyen káreset történt,
           - mi van veszélyben (emberélet van-e veszélyben),
           - a jelzést adó azonosítása (név, cím, telefonszám).

a tűzjelző berendezés ellenőrzése.
 A létesítményen belül elhelyezett tűzjelző készülékek legyenek könnyen felismerhetők! Erre a szabvány előírásai az irányadók, amelyek az élénk piros szint jelölik meg. A tűzjelző készülék működőképességét az előírt rendszerességgel (naponta, havonta, negyedévente stb.) szakemberrel ellenőriztetni kell. Az évenkénti ellenőrzést szakvállalat végzi. Az ellenőrzésről naplót kell vezetni, amelyben minden észrevételt be kell jegyezni. A létesítmény tűzvédelmi felelőse (vezető vagy kijelölt személy) köteles rendszeresen meggyőződni az eszközök kifogástalan állapotáról.

Tűzveszélyességi osztályok (A, B, C, D, E). A  tűzveszélyességi osztályokat A,B,C,D,E nagybetűkkel jelölik a következő fokozatok szerint.

1. Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (jelzése A) az az anyag, amelynek heves égése, robbanása indító gyújtásra bármely halmazállapotban bekövetkezhet.
2. Tűz- és robbanásveszélyes (jelzése B) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.
3. Tűzveszélyes (jelzése C) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 ⁰C.
4. Mérsékelten tűzveszélyes (jelzése D) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 ⁰C.
5. Nem tűzveszélyes (jelzése E) a nem éghető anyag.

Tűzveszélyességi osztály szempontjából az a veszélyességi övezet, helyiség, zárt tér, ahol az anyagot előállítják, feldolgozzák, tárolják vagy forgalma-zzák.

Tűzveszélyességi osztályba soroláskor az alapterületeket az A osztályból az E osztály felé haladva kell összesíteni és azt a tűzveszélyességi osztályt választani, amelyiknél az összesített alapterületek  meghaladják a 40 %-ot.

Tűzállósági fokozatok  (I., II., III., IV.).

Az építmények között megengedett legkisebb távolságokat az Országos Építésügyi Szabályzat határozza meg. Pl. a nevelési-oktatási épület telke és egy fertőzőveszélyes telep közötti min. távolság 1000 m. Tűzvédelmi szempontból az építményt vagy annak tűzszakaszát – a tűzveszélyességi osztályba sorolástól függően – a 2.3. táblázatban megadott tűzállósági fokozatnak megfelelő kell kialakítani. 

Az oktatási intézményeket minimálisan III. tűzállósági fokozatúra kell építeni. Az építmények között olyan tűztávolságot kell tartani, hogy a keletkezett fűz vagy robbanás a szomszédos épületeket ne veszélyeztesse.

A legkisebb tűztávolság az épület tűzveszélyességi osztálya és tűzállósági fokozata függvényében

Az építmény tűzveszélyességi osztálya	Az építmény tűzállósági fokozata
	I.	II.	III.	IV.	V.
A	14	16
B	12	14
C	10	12	14
D	8	10	12	14
E	6	8	10	12	14

Az építményekben a tűz terjedésének megakadályozása céljából tűzszakaszokat kell kialakítani, amelyeket tűzgátló szerkezettel (tűzfallal, tűzgátló födémmel) kell elválasztani.

Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiséget más tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségtől tűzgátló fallal kell elválasztani, vagy közvetlenül a szabadba szellőztetett tűzgátló előtérrel szabad összekapcsolni. A tűzgátló előteret éghető anyaggal burkolni nem szabad !

Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben a padozat és lábazat burkolatát úgy kell kialakítani, hogy más anyaggal vagy tárggyal érintkezve ne okozzon tüzet vagy robbanást.

A tűzoltóság vonulása és akadálymentes közlekedése érdekében az építményekben a szabvány által meghatározott utat és területet szabadon kell hagyni. Az utak méretét még ideiglenesen sem szabad megváltoztatni! Az üzemi és tároló helyiségekben a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak nem kell jelölni!

Az építményt úgy kell kialakítani, hogy tűz vagy robbanás esetén az ott tartózkodók eltávozhassanak. A vészlétre, valamint a kiürítés céljára való egyéb szerkezetek méreteit a nemzeti szabvány határozza meg.

Az A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben csak robbanás biztos erő- és munkagépet, eszközt szabad használni. A C tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben csak olyan gépet, eszközt szabad elhelyezni és használni, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent.

Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. A forgó, súrlódó gépalkatrészek tűzveszélyt okozó felmelegedését meg kell akadályozni.

Tűzveszélyes tevékenység, dohányzás.

Tűzveszélyes az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár.

Ilyen tűzveszélyes tevékenységnek minősül különösen:

• a hegesztés és a lángvágás
• a forrasztás
• a burkoláshoz (pl. parkettázáshoz) szükséges anyagok olvasztása
• a fémek melegmegmunkálása (öntés, edzés, kovácsolás, köszörülés),
• hulladék vagy más anyagok égetése, tűzgyújtás a szabadban
• egyéb, nyílt lánggal járó munkák

Tilos tűzveszélyes tevékenységet végezni olyan helyen, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat!

Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak meghatározott, a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. Tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, vagy a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet.

A munkáltató a tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez – a munka kezdésétől annak befejezéséig – felügyeletet, és az ott esetleg keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést köteles biztosítani.

Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. (Nem szükséges az írásbeli elrendelés, ha azt a tevékenységet végző a saját tulajdonában lévő létesítményben folytatja.) Az írásbeli meghatározásnak tartalmazni kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetén a bizonyítvány számát is.

A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.

A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. A tüzet és a tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad! Veszély esetén, vagy ha arra már nincs szükség, a tüzet azonnal el kell oldani! A szabadban fokozott figyelemmel kell lenni a tűz terjedésének megakadályozására.

Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóeszközt tilos olyan helyre tenni, ill. ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat !

Dohányozni nem szabad az A, B, C, tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol tüzet vagy robbanást okozhat! Az A, B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni nem szabad, az építmény kijelölt dohányzó helyiségében csak rögzített gyújtóeszköz használható. Azokban a létesítményekben, ahol dohányozni nem

A tűzveszélyes anyagok raktározása, szállítása és vontatása.

Az A, B, C, tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben csak olyan járművek használhatók, amelyek a rendeltetésszerű használat során tüzet vagy robbanást nem idéznek elő. A szabadtéren való megközelítés értékeit a vonatkozó szabványok tartalmazzák

A járműveken tilos a dohányzás és a nyílt láng használata! A tűz- és robbanásveszélyes rakományokat a felmelegedéstől védeni kell. Éghető folyadékot, éghető és az égést tápláló gát közúton, ill. közúti járművön csak hibátlan állapotban lévő zárt edényben (palackban, kannában, hordóban) vagy konténerben, tartályban és engedélyedzett tartálykocsiban szabad szállítani. A tartálykocsi mindkét oldalán és hátsó részén, jól láthatóan, a következő feliratot vagy táblát kell elhelyezni éghető folyadék szállítása esetén: TŰZVESZÉLYES, éghető és égést tápláló gáz szállítása esetén: TŰZ- és ROBBANÁSVESZÉLYES.

A veszélyes áruk szállítására a nemzetközi szerződések és a vonatkozó szabványok az irányadók.

A 25 liternél nem nagyobb névleges űrtartalmú, éghető folyadékot tartalmazó zárt edényeket járműveken csak az oldalfelület magasságáig vagy zárt konténerben lehet elhelyezni. A 25 liternél nagyobb névleges űrtartalmú éghető folyadékot tartalmazó zárt edények csak egy sorban helyezhetők el.

Az A, B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járművön a járművezetőn és a járműkísérőn kívül más személy nem tartózkodhat, azon tűzveszélyes tevékenység nem folytatható!

A különböző tűzveszélyességi osztályba tartozó, különböző halmazállapotú anyagok együtt nem tárolhatók. Az A, B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és a C, D tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, és a kiszerelésen a tűzveszélyességi osztályt jól láthatóan szövegesen és piktogrammal is fel kell tüntetni. A veszélyes áruk szállítását, tárolását szabvány írja elő.

Szilárd, éghető anyagok szabadban tárolt egységeinek méreteit a tárolási egység és az építmény közötti távolság határozza meg. Az éghető anyag tárolási helye és a kerítés között min. 1 méter széles szabad területet kell tartani.

Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad!

A raktározás és tárolás területét éghető hulladéktól, szennyeződéstől mentesen kell tartani. Tűzgátló előtérben mindennemű tárolás tilos !

Tüzelő- és fűtőberendezések létesítése, működtetése.

Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő-, és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, ill. arra méretezett kéménybe csatlakoztatható. Az építményben csak olyan tüzelő- és fűtési rendszer létesíthető, amely tüzet vagy robbanást nem okoz. Az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne jelentsen.

Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben nyílt lánggal, izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés (pl. kazán) nem helyezhető el!

A tüzelő- és fűtőberendezés felügyeletét csak a berendezés működését ismerő – ha az üzemeltetés előírja, akkor szakvizsgával rendelkező – személyre szabad bízni.

Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, éghető folyadékot úgy kell elhelyezni, hogy a központi fűtőberendezés vezetéke és a fűtőtest között mi. 1 méter legyen a távolság

Éghető padozatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezésből kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) tüzet okozhat, ezért ügyelni kell a gyújtási veszélyre. A kokszkosaras szárítókályha és az éghető anyag között legalább 2 méter távolságot kell tartani és hőszigetelő padozatra kell helyezni.

A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhában a tüzet el kell oltani, a salakot el kell belőle távolítani. A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről.

Villamos- és világító berendezések elhelyezése, rögzítése, használata, időszakos felülvizsgálata.

A világító berendezéseket úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy a környezetükre tűzveszélyet ne jelentsenek. Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, építményekben robbanást nem okozó, a C-E tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben csak a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítás használható. A villamos világítást szabvány szerint kell létesíteni.

Az építmény villamos berendezéseit központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágosításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, hogy a berendezés az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. A villamos kapcsolók és biztosítékok ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. A villamos gépet, berendezést a munkavégzés befejezésekor ki kell kapcsolni, s a hálózatról le kell választani.

Tűzvédelmi szempontból időszakosan – a következők szerint – felül kell vizsgálni a berendezéseket:

• az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként,
• a C tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként
• a D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren l        egalább kilencévenként

 Villám elleni védelmet kell kiépíteni az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó építményeknél, valamint ott, ahol a szabvány előírja.
Azoknál a termelési és tárolási épületeknél, technológiai folyamatoknál, ahol a sztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a megfelelő védelemről.

Tűzoltás módjai

• az éghető anyag eltávolításán alapuló mód,Tűzoltáskor elsődleges feladatunk az égés környezetéből az éghető anyag eltávolítása, amitől megszűnik a tűz.Az éghető anyag folytonosságának megszüntetése csökkenti, ill. megakadályozza a tűz terjedését, kialakulását. Ilyen módszert alkalmaznak a mezőgazdaságtan (pl. tartlóégetésnél).Különösen nagy veszélyt jelentenek a gázkészülékek és gázvezetékek, ezért a gáz elzárásáról megfelelő műszaki berendezésekkel körültekintően gondoskodnak.
• az oxigén elvonásán alapuló mód,
  
  Nem alkalmazható ez az oltási mód, ha olyan anyag ég, amelynek bomlása során oxigén szabadul fel.
  Ha a tűz közelében csökkentjük, majd megszüntetjük az oxigén mennyiségét, akkor kialszik. Kisebb tárgyak égésekor használható a nedves pokróccal való letakarás. Nagyobb tárgyak, helyiségek égésekor az elszigetelést vagy vízzel, vagy habbal való oltással valósíthatjuk meg.

tűzoltó-technikai eszköz

A tűzoltó-technikai eszközök az építményekbe telepített, a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére alkalmas felszerelések.

tűzoltó készülék,

A tűzoltó készülék olyan eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben lévő nyomás hatására a tűz fészkére lehet ráirányítani

tűzoltó készülékek csoportosítása,

A tűzoltó készülékek csoportosíthatók az oltóanyag, a nagyság és a hajtóanyag szerint.

tűzoltó készülékek színe

A tűzoltó készülékek alapszíne a vörös, a hajtóanyagot tartalmazó palack színe a gáztöltet (pl. nitrogén esetén zöld) színével egyezik meg.

A tűzoltó készülékek a bennük tárolt oltóanyag szerint vízzel, habbal, porral, széndioxiddal és halogénnel oltók lehetnek.

tűzoltó készülékek elhelyezésére vonatkozó előírások:

A létesítményben legalább 1-1 db, az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni.

összefüggés a tűzveszélyességi osztály és a tűzoltó készülékek száma között:

A tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, ill. veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m² alapterület után 1 db

1. Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, ill. veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m² alapterület után 1 db
2. A C tűzveszélyességi osztályba tartozó építményeknek az 1. pont hatálya alá nem eső részein az alapterület minden megkezdett 200 m²-e után, de legalább szintenként 1 db
3. A D tűzveszélyességi osztályba tartozó építményeknek az 1. pont hatálya alá nem eső részein az alapterület minden megkezdett 600 m²-e után, de legalább szintenként 1 db
4. Az E tűzveszélyességi osztályba tartozó építményeknek az 1. pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint

A tűzoltó készüléket, eszközt jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni. Mindig üzemképes állapotban kell tartani, eltávolítani ideiglenesen sem szabad!

tűzoltó készülékek vizsgálata: 

A tűzoltó eszközt, készüléket, felszerelést az előírásoknak megfelelően ellenőrizni kell. Ha az időszakos ellenőrzést nem hajtották végre, akkor az eszköz nem tekinthető üzemképesnek. Ellenőrizni kell a tűzoltó készülékek működési időtartamát, valamint a belső tér nyomását is. A vizsgálatok során feltárt hiányosságokat meg kell szüntetni. A tűzoltás után azonnal meg kell kezdeni a meghibásodott vízkivételi helyek és szerelvényeik karbantartását.

A tűzoltó készülékek legkisebb működési időtartama:

Oltóanyagtöltetek, kg vagy l	Legkisebb működési időtartam, s
3 alatt	6
3 és 6	9
6 és 10	12
10 felett	15