Környezetvédelmi ismeretek

                     

Az ember környezete a bennünket körülvevő világnak az a része, amelyben él, tevékenységet fejt ki. Azonos: az élővilág életterével, a bioszférával, amely a litoszféra (földkéreg), a hidroszféra (vizek) és az atmoszféra (légkör) azon része, amelyet az élő szervezetek benépesítenek. Környezetünk élő és élettelen, természetes és mesterséges alkotóelemeket tartalmaz.

A környezetvédelem elsődleges célja: megfelelő életkörülmények révén az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása, továbbá anyagi és szellemi javainak védelme.

A környezetvédelem mindazon intézkedések összefüggő rendszere, amely:

·       a környezeti károkat megelőző védelemmel foglalkozik

·       az okozott környezeti károk megszüntetését célozza

·       az emberi környezetet fejleszti

·       a természeti erőforrásokkal ésszerűen gazdálkodik

- A környezetvédelem eszközei:

o     a környezeti károkat megelőző védelemmel foglalkozik

o     az okozott környezeti károk megszüntetését célozza

-        jogi- és igazgatási eszközök:

Országgyűlés, Főhatóságok, Regionális középszervek, Végrehajtó szervezetek.

                    Tiltás, kötelezés

Állami szervezetek, tanácsadó testületek, Társadalmi szervetek.

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

- műszaki és tudományos eszközök: világmodellek, Római Klub, Egyetemi képzések, kutatások, biológiai sokféleség védelme

-gazdasági és pénzügyi eszközök: gyepgazdálkodás, erdőgazdálkodás

o     az emberi környezetet fejleszti

o     a természeti erőforrásokkal ésszerűen gazdálkodik

-oktató- és nevelőmunka: Üvegházhatás, globális felmelegedés, klímaváltozás, reklámok, oktatás, képzés

- A környezetvédelem területei

·       levegőtisztaság-védelem

·       vízminőség- védelem (felszín alatt, felett)

·       talajvédelem

·       zajártalmak elleni védekezés

·       hő-szennyezés elleni védelem

·       hulladékgazdálkodás

·       sugárzások elleni védelem

A természeti értékek megóvása

- természetvédelem: természetes környezet egyes, természeti értékekben gazdag részeit helyezi védelem alá, az ember gazdasági és egyéb tevékenységének korlátozásával, megszüntetésével, az eredeti állapot visszaállításával és a bemutatás lehetőségeinek megteremtésével.

Formái:

megőrző (hagyományos, passzív) természetvédelem

cselekvő (aktív) természetvédelem

Szakaszai:                   

Terjeszkedő természetvédelem

Fenntartó természetvédelem (eredeti állapot visszaállítása és a bemutatás lehetőségeinek megteremtése)

Védendő szempontok:

Esztétikai

Érdekes fajok

Élőhely

Ökológiai természetvédelem

- az erdők védelme: Erdőtársulások, természetes erdők, kultúrerdők (ültetvények, származékerdők), zárt, nyitott erdők, gazdasági erdők, természetvédelem alatt álló erdők, fás területek. Az erdők telepítése, művelése, kitermelése.

              - Magyarország nemzeti parkjai:

Hortobágyi

Kiskunsági Nemzeti Park 1975

Bükki

Aggteleki

Fertő-Hanság

Duna-Dráva

Körös-Maros

Balatoni 

Duna-Ipoly

Őrség

- az épített környezet védelme: műemléki környezet, történelmi emlékhelyek, irodalomtörténeti emlékhelyek, népmondai emlékhelyek, régészeti lelőhelyek, néprajzi értékek, temetők, ipartörténeti emlékek, jellegzetes földrajzi pontok.

A levegő védelme

- Levegő nélkül életünk legfeljebb másodpercekig tartható fenn

-Az ipar és a mezőgazdaság legfontosabb nyersanyaga és üzemanyaga (energiatermelés)

- A közlekedés területén a repülés közege, nyers és üzemanyag

A levegőszennyezés: származásuktól és állapotuktól függetlenül azokat az anyagokat, amelyek olyan mértékben jutnak a levegőbe, hogy azzal az embert és környezetét kedvezőtlenül befolyásolják, vagy anyagi kárt okoznak

Természetes (kis hatással)

Mesterséges szennyezők

Szennyezők: szilárd, cseppfolyós, gáz

emisszió; időegység alatt a környezeti levegőbe bocsátott szennyező anyag kg/h

imisszió: a környezeti levegőminőség: a talaj közeli levegőben kialakult szennyezőanyag koncentráció

              - a légszennyező anyagok koncentrációja:

gáz esetén: 1parts per million= cm³ (légszennyező anyag) / m³ (levegő)

por köd estén: tömeg vagy részecskeszám szerinti koncentráció

ülepedő por esetén: g / m²xhónap vagy t / km²xév

aeroszol: diszperziós és kondenzációs

- kibocsátási (területi, vagy technológiai) vagy igénybevételi határértékek: a levegő tisztaságának védelme miatt határértékeket állapítottak meg. (helyhez kötött, mozgó kibocsátók)

Megelőzés és a bírság költségei.

Területi tervezés:

·       légszennyező források területi elhelyezkedése

·       védendő objektumok területi elhelyezkedése

·       levegőtisztasági-védelmi területi védettségi kategóriák

Emisszió ( helyhez kötöttet vagy mozgó légszennyező forrás, hulladékégetés, közlekedés) és imisszió (kifejezetten veszélyes, veszélyes, mérsékelten veszélyes, kevésbé veszélyes) szabályozás

              - a légszennyező anyagok mérése:

Imisszió mérése: folyamatosan, szakaszosan, időszakosan

Emisszió mérése: éves jelentés. anyagmérleg!

              Egységnyi térfogatra eső mennyiségek mérése

   A vizek védelme

- Magyarország vízkészlete és jellemzői: térbeli, időbeli eloszlása nem egyenletes. 95%-a máshol ered, egyre szennyezettebb formában, vannak csapadékos, nem csapadékos évszakok. Aszály, árvíz.

5 % felszín alatti: parti szűrésű, talajvíz, karsztvíz, rétegvíz. Ebből főleg ivóvizet!

              - vízminőség:

·       sótartalom

·       szennyezettség

·       mérgezőanyag tartalom

·       fertőzöttség

·       egyéb szempontok

Felhasználás:

·       ivóvíz

·       ipari víz

·       öntözés

·       egyéb

              - vízminősítés (fizikai, kémiai, biológiai).

Fizikai: rádióaktivitás, hőmérséklet

Kémiai: sótartalom, szerves anyag tartalom, gáztartalom, mikro-szennyezők,

Biológiai:

·       halobitás: szervetlen kémiai tulajdonságok összessége (sótartalom, ionösszetétel)

·       Trofitás: vízi ökoszisztéma elsődleges szervesanyag-termelésének mértéke Minimumfaktor a foszfor

·       Szaprobitás: holt szerves anyagok lebontásának mértéke

·       Toxicitás: a víz mérgezőképessége

- vízminőségi osztályok:

I. Tiszta víz egyszerű víztisztítási technológiákkal megfelel,

II. Kissé szennyezett víz: ha tűrhető határértékek teljesülnek, műszakilag bonyolultabb víztisztítási technológiákkal megfelel,

III. Szennyezett víz: ökoszisztéma károsodik, csak még bonyolultabb víztisztítással használható fel.

              - vízkészlet minőségi osztályai:

vízfolyás jellemző vízhozamától függ,  kék, sárga, piros, javulás, vagy romlás. I. osztályú, ha közvetlenül iható.

- szennyvíztisztítás: a kevésbé szennyeződött vizet élővizekbe, vagy a talajba vezetik vissza. Ezek rendelkeznek öntisztuló képességgel. Az egyre csak növekvő mennyiséget szennyvíztisztító berendezésekkel kell tisztítani, DE ELŐBB ÖSSZEGYŰJTENI.

Tisztítás lépései: Rács, homokfogó, mosás, előülepítő, iszap, biológiai tisztító (árasztásos, esőztető, halastavas, eleveniszapos), utóülepítő, iszap, utókezelés, fertőtlenítés. Értékesítés, öntözés.

Ipari szennyvizeket másképp.

-a tisztított szennyvíz elhelyezésének módjai:

1.    elhelyezés a talajban,

2.    elhelyezés élővizekben.

A vizek jellemzői, a vízszennyezés

- vízforrások (csapadék, felszín alatti vizek, felszín feletti vizek): Tiszta, kémiai víz a természetben nem található. A desztillált vizet legjobban a csapvíz közelíti meg. (oldott gázok, oldott sók, lebegő szennyeződések)

Csapadékvíz: a levegő páratartalmából a fizikai állapothatározók hatására keletkezik. Főleg a felszíni vízkészletet gyarapítja. A benne oldott gázok, oldott sók, lebegő szennyeződések milyenségétől és mennyiségétől függ a minősége.

Felszín alatti víz: Talajvíz, rétegvíz, termálvíz, kútvíz.

Felszín feletti víz: folyók, tavak, mesterséges tározók, tengerek

vízszennyezés (kommunális szennyvíz, ipari szennyvíz, a mezőgazdaság vízszennyezése).

Vízminősítés:

o      sótartalom

o      szennyezettség

o      mérgezőanyag tartalom

o      fertőzöttség

o      egyéb szempontok szerint

o       

Felhasználás:

o      ivóvíz

o      ipari víz

o      öntözés

o      egyéb

kommunális szennyvíz:

házi szennyvíz: mosás, fürdés, WC

városi szennyvíz: csapadékvíz, ipari vizek

ipari szennyvíz: ipari üzemek szennyvize (hűtővizek, technológiákhoz használt vizek, üzemi, szociális használt vizek, üzem területéről elvezetendő csapadékvizek)

mezőgazdasági vízszennyezés: agrokemizálás, iparszerű állattartás

A talaj jellemzői, a talajszennyezés

A talaj a bioszféra része, a szilárd földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója. Fizikai, kémiai, biológiai mállási folyamatok eredménye. A talaj háromfázisú polidiszperz rendszer, amelyben szilárd, cseppfolyós és légnemű anyagok találhatók diszpergált állapotban.

Jellemzői: szemcsézettség, pórusosság, átjárhatóság levegő és víz számára, kapillaritás, vízkapacitás, hőmérséklet, talajvíz, talajlevegő, mikroorganizmusok, ásványi anyagok, rádió aktív izotópok.

A talaj öntisztuló valami. Ha ez az öntisztulás felborul, az szennyezés miatti.

Talajszennyezés: a talaj egyensúlyának a megbontása

              -talajok szennyezőanyagai

·       ásványi

·       mezőgazdasági

·       policiklikus szénhidrogének

·       szintetikus mosószerek

·       ásványolajok

·       hulladékok

·       hulladékkezelésből eredőek

           talajerózió is káros, de az más

Hulladékgazdálkodás

- a hulladék fogalma: a termelés és a fogyasztás szférájában keletkező anyagok, amelyek adott helyen és időben hasznavehetetlenek. (többnyire szilárdak!)

              - hulladékok fajtái:

1. termelési (technológiai és amortizációs)

2. települési: I-IV kezelési osztály

Más osztályozás szerint

a. települési, kommunális hulladék

b. ipari hulladék

c. mezőgazdasági hulladék

d. speciális hulladékok (kórház, fertőzött élelmiszer, elhullott állat, radioaktív, mérgező)

         - hulladékok csoportosítása halmazállapotuk szerint:

a. szilárd

b. folyékony (fáradt olaj, oldószerek, radioaktív folyadékok)

c. iszapjellegű  (szennyvíziszap, olajos iszap)

- hulladékok gyűjtése: a megelőzésen túl a legfontosabb az összegyűjtés, lehetőleg SZELEKTÍVEN. Átmeneti tárolás után hasznosítás. (települési, ipari, mezőgazdasági, veszélyes: mindet másként)

- hulladékok ártalmatlanítása: rendezett lerakás, komposztálás, égetés, beépítés műtárgyakba, vagy ezek kombinációja. (pl. az égetés maradékát feltöltésre használják)

- a hulladékgazdálkodás eszközrendszere: Környezetvédelmi rendelkezések: környezetkímélő csomagolóanyagok használata, elektronikus hulladékok visszavétele, szétszerelés, körforgalom /recirkuláció/, alapanyag). Ösztönzi, hogy  minél kevesebb hulladék keletkezzék, ami elkerülhetetlen azt hasznosítsák, ami nem hasznosítható azt ártalmatlanítsák, hogy minél kisebb mértékben terheljék a hulladékok a környezetet.

Hulladékok kezelése

- a hulladékok összegyűjtése: a megelőzésen túl a legfontosabb az összegyűjtés, lehetőleg SZELEKTÍVEN. Átmeneti tárolás után hasznosítás. (települési, ipari, mezőgazdasági, veszélyes: mindet másként)

- a hulladékok előkezelése: válogatás, tömörítés, aprítás, osztályozás.   (Rostálás, szitálás)

              - átmeneti tárolás: rendezett lerakás, komposztálás, égetés előtt

- a hulladékok elszállítása: pl. szemétszállítás, vagy MÉH, vagy veszélyes hulladékok szállítása

- a hulladékok feldolgozása: válogatás, komposztálás, tömörítés, ipari méretű hasznosítás, biogáz feldolgozás, lehet ártalmatlanítás: égetés, közömbösítés, újra hasznosítható nyersanyag (pl. papír), vagy vissza a természetbe. Bányák melléktermékeinek újrahasznosítása.

- hulladékok végleges elhelyezése: iszaptemetők, hulladéklerakók, bányák rekultiválása, radioaktív hulladéklerakó,

Hulladék, tároló, szelektáló, használható hulladékok, mágneses szeparátor, vashulladék elszállítása, hidraulikus prés, aprító, szerves hulladék, szervetlen hulladék, ballisztikus szeparátor, üveg és kerámiatörmelék, égetésre, égetés, szennyvíziszap, ülepítő, vákuumszűrő, szennyvíz, oxidációs tó, iszap, szállítószalag, keverő, szállítószalag, prés, természetes szárítás, aprítás komposztálás, kész komposzt szállítása.

A hőszennyezés

- hőszennyezés fogalma: a víz hőmérsékletének mesterséges megváltoztatásával kárt okozó vízszennyezés. (erőmüvek, technológiailag használt vizek, termálvizek)

- hőszennyezés okozta károk: felborítja a biológiai egyensúlyt, az oldott oxigéntartalmat csökkenti. Figyelem: a  helyi hőmérsékletemelkedés ne haladja meg a 3 C fokot. A vízhőmérséklet ne emelkedjék 30 C fok felé!

    

- védekezés a hőszennyezés ellen: hűtéssel, tárolással, visszapumpálás a föld alá.